2011. május 11., szerda

Önbeteljesítő jóslat, avagy a jövő múltja*

Deres hajjal, bölccsé öregedve, ejj, de jó lesz visszaidézni, hogyan teljesültek az egykoron reménytelennek és hiába áhítottnak tűnő vágyak, amikről a szív bizonygatta csak kitartóan, töretlen hittel és bizonyossággal, hogy eljön az ő idejük.

*=most (és mindörökké)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése