2011. március 21., hétfő

Szellemem

Félek hozzányúlni ahhoz, ami bennem mocorog, kavarog, kanyarog, szunnyad, hal, él. Mint ember, ki fél belépni a ködbe. Nem tudja, van-e vége az erdőnek, melyen átvezet a láthatatlan út. Mással beszéltetek. Mást szólítok. Szellem a palackból, gyere!

"menni kéne, lökdösődni,
dörgölőzni, összejönni.
lábnyomodban lépegetni,
egy levegőt lélegezni,

menni kéne, mindig menni,
és egy percet sem pihenni,
Menni kéne, nem kérdezni,
csak érezni, csak érezni,

...

menni kéne, minden lépést,
kipróbálni minden érzést,
Szállni kéne szárnyak nélkül,
álmodozni, álmok nélkül,

menni kéne, ringatózni
hópehelyként szállingózni,
menni kéne, megéhezni
vérző lábbal megérkezni."

/LGT/

1 megjegyzés:

  1. Annyira így érzem magam most valahogy..vááá, néha ha olvasom az írásaidat, átérzem, beleképzelem magam.

    VálaszTörlés